A Hóseás próféta könyvét közvetlenül az úgynevezett „nagypró-féták” (Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel, Dániel) után, a 12 „kispróféta” – amely írásokkal az Ószövetség gyűjteménye záródik – első tagjaként – a Bibliában találja meg az olvasó. Hóseás, Isten népének kettésza-kadt királysága közül az északi 10 törzs szövetségéből létrejött Izráel, más néven Samária népéhez szól, közvetlenül az ítélet (Kr.e. 722) előtt. Elsősorban a felelősök megtérését szorgalmazza, akik hűtlen-ségükkel veszélybe sodorták a rájuk bízott népet.
Ebben a kötetben, a hóseási prófécia-magyarázata ahhoz a korhoz tartozik, amelyben a magyarázat keletkezett (1952-61). Magyarorszá-gon a második világháború után, a hatalomra került állami vezetés gondot viselt arra, hogy a keresztyén hit és a Krisztus hit missziójának szabad gyakorlása visszaszoruljon. A hívő emberek közösségeit (hit-buzgalmi egyesületek, mozgalmak és szövetségek) úgy kívánták lik-vidálni, hogy azok tagjai csoportosan vagy egyenként, a hivatalos egyházi kertetekbe, gyülekezetekbe épüljenek be, s ezzel megszűnjön az egyházi vezetéstől független belmissziói tevékenység (a keresztyén hívő emberek alulról szerveződő törekvéseinek mozgalmai). Ennek a célkitűzésnek az értelmében a keresztyén egyházak vezetésében sze-mélyi változásokat szorgalmaztak. Az új egyházi vezetők a kívánt elvárásnak megfeleltek, s miután a szervezett mozgalmak betiltásra kerültek, tagjaik, akik beépültek a felekezetüknek megfelelő gyüleke-zetekbe, már az vezetés által meghozott un „Missziói szabályrendelet” (református; 1952. 02. 29.) hatálya alá tartozva kiszoríttattak az egy-házi élet perifériájára. A szerző azok közé tartozott, akik befogadták a hitben és meggyőződésben aktív belmissziói munkatársakat, sőt ő a háború utolsó évében létrejött új Kispest rózsatéri református gyüle-kezetben őket a hitébresztés, gyermek és ifjúsági missziós tevékeny-ség felelőseivé tette. A megszűnő Bethánia CE Szövetség beépülő tagjaival való együttműködésért, az ezért őt ért szorongatást, megbé-lyegzést és mellőzést is vállalta.
Ablonczy Dániel (1915-2010) a Sárospataki Református Teológiai Akadémiát elvégezve megszerezte a gyakorlati teológiai szak magán-tanári oklevelét. Megkülönböztetett figyelmet fordított az ószövetségi próféták és írásaik megértésére, az „Így szól az Úr” című, Ámós pró-féta anyagát feldolgozó munkája magántanári szakdolgozataként 1947-ben megjelent, de a Kispest rózsatéri lelkészi szolgálata (1944-84) közben készült írásai, mivel „osztályidegen” bélyeget kapott, nem jelenhettek meg, és teológiai tanári megbízást sem kaphatott. Ez a kötet, a Hóseás magyarázat, az egyház és a magyar nép történelmének egyik legnehezebb szakaszában, az író második ószövetségi magyará-zata. A kéziratot megszerezve a Budapesti Teológia diákjai, a 70-es években, belső kurzusként sokszorosították.
Ma már (2017) az állami és az egyházi vezetés részéről más a ke-resztyén misszió és a hitébresztés megítélése, mint a magyarázat meg-írásakor. Hogy mégis aktuális párhuzam vonható e, a Kr. előtti 8. század Izráel-Júda, a Rákosi- Kádár nevével jelzett magyarországi korszakok, vagy a későbbi időkben tapasztalható egyházi élet történé-sei, illetve annak prófétai megítélése között, azt döntse el ki-ki, aki átélt visszatetsző dolgokat, és tanulmányozza a prófécia magyarázatát.
Ablonczy Zsolt


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük